Találkozások. Erről szólt a hétvégi 12 órás OB Békéscsabán. De hát nem erről szól minden ilyen alkalom?
A pálya szélén állva skizofrénszerű állapotban töltöm az órákat. Az ismerős arcok, az ismerős érzések és mondatok, amik ott Bent elhangzanak. Sok-sok kis univerzum, amibe bele lehet pillantani,…
1. Ha délután négykor indulsz neki futni, már nem kell lámpát vinned magaddal.
2. Minden csap és kút működik.
3. Két rétegnyi ruhával kevesebb kell.
4. Nem kell alufóliába csavarni az ivótasakod csövét.
5. Lakóhelyed 5 km-es hatósugarában megemelkedik a futók száma.
6. Megszaporodnak a…
Radnótiné Gyarmati Fanni 1935. és 1946. között írt naplóját olvasom. Tulajdonképp piszkosul várom az estét,amikor a kölkök az ágyban, én meg rohanok a Naplóhoz. Minden benne van, ami egy idol lerombolásához kell.
És ha belebetonoztak magyar órán az idillikus költői szerelmekbe, akkor egy ilyen…
Csalódott vagyok. És a csalódottságomat ráhúzhatnám az Ady-féle "Valaki útra vált belőlünk" sorra. Rácibálhatnám, de minek?
Persze igen patetikus lenne, és naná, hogy tökéletesen passzolna egy futós bloghoz. Meg ha valami hollywoodi filmben lennénk.
De ezt kérem, az élet írta.
A tegnapi posztom…
- Még hány km van hátra?
- 11.3 km
(kis idő múlva)
- És most még hány km van hátra?
- 4.2 km
(pár perccel később)
- Még mennyit kell mennünk?
- Ott, a saroktól csak kb. 1 km
- Anya, hát ez nem igaz. Neked minden fűszálhoz van km-jelződ?
-Igen :P
2.5 évnyi futás után már tudom jól, ha nagyon neki készülök a hétvégi hosszú futásnak, annak csak nyögés lesz a vége. A nagyon neki készülök (értsd: órák hosszat tökölök) dolgot megspékelte a reggeli óraátállítás, és az, hogy a gyerekek öleléséből elég nehéz volt kikecmeregnem az ágyból.
Aki sokat…
Nehezen tápászkodok fel. Aztán csak körözök. Csak körözök. Csodásan süt a nap: bemelegítéskor felé fordulok, és hagyom, hogy hosszan süsse az arcomat.
Aztán persze megint a szokásos lassúság, amiből jó lenne újra kimászni (vagyis futni). Hiába a tempós futások, még mindig nem tudta teljesen…
Egész nap nyúz a mogyorós sütiért.
Dorka megelégeli, és már látom, hogy rögvest meghallgathatunk egy kiselőadást:
- Bence, értsd már meg, hogy anyának most össze kell újra csiszolódnia a futással (Igaz. A hosszú futásom óta 4 nap telt el.) Ez most olyan neki, mintha neked újra kellene tanulnod…
A 45.km-nél:
-Szerintem vegyünk neked valami speckó bringás gatyót, szívem.
- Na, olyat aztán nem fogsz ràm húzni. Persze...aztán majd nekem is dudálnak meg integetnek a hapsik.
70 km. Kész.
Most próbálom felcsiszolni a fantáziám a holnapi 90-es naphoz.
És a nap fénypontja, amikor az esti bevásárláskor, a joghurtos pult előtt a következő mondatot szegezi a hátadba egy bársonyos hang: - Ma nem fut? Egyébként meg jó rég volt nálam.És ekkor megfordulsz.És ott áll mögötted a traumatológusod.