Eszembe jutott az álom megint. Talán már írtam róla korábban: “Hosszasan bolyongok az utcán, teljesen kihalt a város. Furcsa, hogy nem látok egyetlen autót sem, pedig errefelé mindig nagy volt a forgalom. Hirtelen feltűnik egy család: anyuka, aki babakocsit tol, és egy pici csecsemő, aki…

Én eddig úgy kerültem a melegben futást, mint ördög a tömjénfüstöt. Ha a melegre gondolok, akkor ugyanis mindig az a kép jut eszembe, ahogy az UB utáni reggelen az ágyamon fekszem, miközben Márti és a férjem két jégakku közé szorítja a fejem. 40 fokos lázat csillapítandó. Szóval mindig átnyálazom a…