Erről beszélek, amikor a futásról beszélek
Miről beszélek, amikor a futásról beszélek?
Olvastam róla, hogy unalmas. Se hús, se hal. Se nem önéletrajz, se nem futásról szóló szakirodalom. Murakami-rajongóknak édeskevés, futóknak még kevesebb.
Elolvastam. Aztán még háromszor.
Egyértelműen egymásra találtunk: egy ember, aki ír; egy ember, aki fut; és együtt gondolkodik irodalomról, futásról és életről. Ráadásul hajszálpontosan úgy, ahogy én.
Ilyen találkozások ritkán vannak.
Miről beszélek, amikor a futásról beszélek?
Arról, ahogy írok; arról, ahogy az íráshoz viszonyulok; ahogy az életet szemlélem; a napjaimat beosztom; ahogy az öregedést és a testem változását is elfogadom; ahogy a nem futást is megértem; ahogy a zene is az életem része.
Muszáj vele jobban megismerkedni. A héten belevetettem magam Murakami regényeibe.
Nekem szólnak. Rólam is mesélnek.
This is the beginning of a beautiful friendship...